Xi igazi próbatétele nem Trump kereskedelmi háborúja

Ha Donald Trump nevét említjük Kína nagykereskedelmi piacain és vásárokon, sok helyen csak egy félmosoly, esetleg egy kuncogás a reakció. Az Egyesült Államok elnöke és a 145%-os vámjai nem sok félelmet keltettek a kínai kereskedők körében. Inkább egy online kínai nacionalista hadsereget inspiráltak, akik gúnyos mémeket és vírusvideókat készítenek, amelyekben az AI által generált Trump elnök, JD Vance alelnök és Elon Musk a lábbeli- és iPhone-összeszerelő vonalakon dolgoznak. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe; Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem hátrál meg. „Több mint 70 éve Kína mindig is a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta az elnök a hónap elején.

Bár Xi magabiztossága részben abból fakad, hogy Kína sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint 10 évvel ezelőtt, a Trump által alkalmazott vámtaktikák nyomást gyakorolnak a már létező problémákra a kínai gazdaságban. A lakhatási válság, a növekvő munkanélküliség és az elöregedő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy megújítja Kínát, de most ez az álom komoly próbára van téve – nem csupán az amerikai vámtarifák miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy a meglévő akadályokat lehetőségekké tudja-e alakítani.

Kína elméletileg óriási belső piaccal rendelkezik, hiszen 1,4 milliárd ember él itt. Azonban a helyzet az, hogy az emberek nem tűnnek hajlandónak a költekezésre, miközben az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ezt nem a kereskedelmi háború indította el, hanem a lakáspiac összeomlása. Sok kínai család az életük megtakarításait fektette be otthonaikba, hogy aztán az árak az elmúlt öt évben drámaian csökkenjenek. A lakásépítők folytatták az építkezéseket, miközben a piac már összeomlott. Becslések szerint Kína teljes népessége sem töltené be az összes üres lakást az országban. He Keng, Kína statisztikai hivatalának volt helyettes vezetője két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legextremebb becslések szerint most elegendő üres lakás van 3 milliárd ember számára.

Ha végigutazunk a kínai tartományokon, láthatjuk, hogy tele vannak üres projektekkel – sorokban álló, hatalmas betonvázak, amelyeket „szellemvárosoknak” neveztek el. Mások szépen ki vannak alakítva, kertek díszítik őket, függönyök keretezik az ablakokat, és úgy tűnik, hogy új otthonok ígéretét hordozzák. De csak éjszaka, amikor a fények kialszanak, válik nyilvánvalóvá, hogy ezek a lakások üresek. Egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő vásárló a kivitelezés ilyen szintjéhez. A kormány öt éve intézkedett a lakásépítők kölcsönképességének korlátozásáról, de a házárakra és így a fogyasztói bizalomra már kárt okozott, és elemzők februárban 2,5%-os csökkenést jósoltak az ingatlanárakban.

A középosztálybeli kínai családokat nem csak a házárak aggasztják. Aggódnak amiatt, hogy a kormány tud-e nyugdíjat biztosítani számukra – a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 év között van, el fogja hagyni a kínai munkaerőpiacot. A kínai társadalomtudományi akadémia 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett sokan aggódnak amiatt is, hogy a gyermekeik és unokáik hogyan találhatnak munkát, hiszen milliók küzdenek az álláskereséssel. A hivatalos adatok szerint 2023 augusztusában a 16 és 24 év közötti városi fiatalok több mint egyötöde munkanélküli volt Kínában.

A probléma az, hogy Kínának nem lehet egyszerűen átállnia az Egyesült Államoknak történő árusításról a helyi vásárlóknak történő árusításra. „A gazdaságra nehezedő csökkenő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid távon jelentősen bővülni tud” – mondja Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen. „A kiviteleket belső kereslettel helyettesíteni időt igényel.” Zhao Minghao professzor, a Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője szerint „Kína nem támaszt magas elvárásokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban… A valódi csatatér Kína belső politikájának kiigazítása, mint például a belső kereslet növelése.”

A lassuló gazdaság felélesztésére a kormány milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, megnövelt bérekre és kedvezőbb fizetett szabadságra. Emellett bevezettek egy 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási elektronikai termékek és elektromos járművek vásárlásához, hogy ösztönözze az embereket a költekezésre. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdaságtan karának dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem fenntartható. „Hosszú távú mechanizmusra van szükség” – mondja. „Növelnünk kell a lakosok rendelkezésre álló jövedelmét.” Ez sürgető feladat Xi számára, mivel az a prosperitás, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem valósult meg.

Xi tudatában van annak is, hogy Kínának egy elkeseredett fiatal generációval kell szembenéznie, amely aggasztja jövőjét. Ez pedig még nagyobb problémákat okozhat a Kommunista Párt számára: tüntetések vagy zavargások formájában. A Freedom House Kína Ellenzéki Megfigyelője szerint a pénzügyi problémák miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken megnövekedett. Mivel minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez jelenleg valódi fenyegetést jelentene Xi számára.

Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól teljesít, és a nemzet jól teljesít, akkor mindenki jól teljesíthet.” Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban a jövője bizonytalan. Az ország az elmúlt évtizedben hatalmas előrelépéseket tett a fogyasztási elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén, mint

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo