A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott vissza

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres fluoreszkáló narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez az a rutin, amit már sokszor végigcsináltak. Három év alatt, amely alatt leveseket öntöttek, kukoricakeményítő festéket spricceltek, és számos utat blokkoltak, a klímaaktivisták csoportja az ország egyik legrosszabbul látott kampánycsoportjává vált. Szombaton több száz aktivista várható London központjában. Azonban, a korábbi megmozdulásokhoz képest, ez a JSO gyűlés nagyon különböző lesz. Először is, nem titok, hogy megtartják, másodszor pedig valószínűleg nem tapasztalunk majd olyan tömeges zavargásokat, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó tiltakozásuk. A JSO saját szavaikkal élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényeket”, és befejezi a polgári engedetlenségi kampányát. A csoport hivatalos álláspontja az, hogy megnyerték harcukat, mert a követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, most már kormányzati politika. Magánbeszélgetéseik során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró tiltakozásokra bevezetett szigorú új hatalmak szinte lehetetlenné tették a működésüket.

Sarah Lunnon, a JSO társalapítója azt mondja, hogy a szombati gyűlés „örömteli ünneplés” lesz. „Csodálatos dolgokat vittünk véghez együtt, és sokat bíztunk egymásban” – mondja. Nemcsak ők ünnepelnek; a sok ezer autós, akit megakadályoztak, a művészet rajongói, akiket felháborítottak a nagyszerű festmények ellen irányuló támadások, valamint a sport- és színházkedvelők, akiket az eseményeik megszakítottak, szintén örömmel látják a csoport távozását. A rendőrség is megkönnyebbül, hiszen a JSO tiltakozásainak felügyelete több ezer órányi rendőri időt és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met rendőrség szerint a csoport tiltakozásai közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO vége azonban nagy kérdéseket is felvet. Vajon ez valóban a zavaró klímaaktivitás vége az Egyesült Királyságban, vagy a csoport föld alá kényszerítése új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókhoz vezethet? A stratégiai kérdés is nagy: annak ellenére, hogy a közvélemény széles körben aggasztja a bolygó jövője, sokan ellenségesek lettek a JSO-val szemben. Hogyan kerülheti el a klíma mozgalom, hogy megismételje ezt a hibát?

A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályaik voltak: a cselekedeteknek erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – meg kellett várniuk, hogy letartóztassák őket. A vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott, mert meg akarta zavarni a forgalmat a M25-ön, úgy gondolták, hogy a büntetés láttatása kulcsfontosságú volt a nyilvánosság számára. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a negatív médiakép felingerelt, több hatalmat követelt, hogy megállítsa az „öko-őrülteket”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más tüntetőket. A politikai döntéshozók figyeltek a felszólításra.

A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény volt, amely a „szándékosan vagy gondatlanságból közrendet zavaró” cselekedetet bűncselekménnyé nyilvánította. A közrendet zavaró cselekedetek listája, amely magában foglalta a „súlyos lelkiismereti zűrzavart”, a „súlyos bosszúságot” és a „súlyos kényelmetlenséget”, most potenciálisan súlyos bűncselekmények lettek. Ez új jogi utat nyitott meg a hatóságok számára: a szándékos közrend zavarásának összeesküvésének vádját. Most már akár egy potenciálisan zavaró akció megtervezése is jelentős börtönbüntetést vonhat maga után.

A következő évben a Közrend Törvény kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket hozott létre, például az „objektumokhoz való rögzítést”, a „súlyos zűrzavart” okozó alagutak ásását, és a nagy infrastruktúrák megzavarását. Eközben a bírák, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy azt állítsák, hogy „jogos indokuk” van a cselekedeteikre a legtöbb tüntetési ügyben. A Fellebbviteli Bíróság elismerte, hogy a vádlottak „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogos indokot alkothasson a tulajdon károsítására. Ez azt jelenti, hogy már nem érvelhetnek a jurák előtt azzal, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja az épületek festését, az utak elfoglalását vagy más zavaró tevékenységeket. A legtöbb perben már csak az a kérdés, hogy a vádlottak elkövették-e azt, amivel vádolják őket, nem pedig az, hogy miért tették.

„Láttuk, hogy embereket találtak bűnösnek és évekig börtönbe zárták őket” – mondja a JSO-s Sarah Lunnon. David Spencer, egykori rendőr, aki most a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi osztályának vezetője, úgy véli, hogy a jog túl gyakran kedvezett a zavaró tüntetéseken résztvevőknek mások jogainak kárára. A Liberty emberi jogi szervezet viszont nagyon másképp látja a dolgokat, szerintük a változások a demokrácia ellen irányuló támadások. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányvezetője érvelése szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian beszélhetünk arról, amiben hiszünk”.

Ezen a háttéren néhány klímaaktivista arra a megállapításra jutott, hogy itt az ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló felelősségvállalási elvét – hajlandóak zavaró akciókat végrehajtani, de már nem fognak megvárni, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport egy sor bűncselekményt követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen: betört ablakok, festékkel való leöntés, zárak szuperragasztóval való beragasztása, és idén januárban optikai

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo