Az élet titkai más bolygókon és hatásai az emberiségre

A tudományos felfedezések gyakran nem csupán tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is, és rávilágítanak a Világmindenség méreteire, valamint arra, hol is foglalunk helyet benne. Ilyen mérföldkő volt, amikor az első űrszondák képeket küldtek vissza a Földről, vagy amikor élet nyomaira bukkantak egy másik égitesten. Most újabb lépést tettünk ebbe az irányba, hiszen a K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy gázmolekulát, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Ez a felfedezés felveti a kérdést, hogy vajon tényleg megtalálhatjuk-e az idegen életet, és ezzel nem vagyunk már egyedül az Univerzumban. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa, aki a felfedezést végző csapat vezetője, úgy véli, hogy közel állunk ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre, amely az emberi lét egyik legnagyobb rejtélyét érinti.

A felfedezés számos újabb kérdést is felvet, például, hogy ha valóban életet találunk egy másik világon, az hogyan fogja megváltoztatni az emberi faj tudatát. Őseink már régóta meséltek olyan lényekről, akik az égen élhetnek. A 20. század elején a csillagászok azt hitték, hogy egyenes vonalú képződményeket látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy a közeli bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehetett. Ez az elképzelés számos sci-fi történet alapjául szolgált, amelyekben repülő csészealjak és zöld kis űrlények szerepeltek. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet keltettek, így a földönkívüli látogatók gyakran fenyegetésként jelentek meg, a remény helyett.

Most, évtizedekkel később, a legújabb felfedezés, amelyet „a legmeggyőzőbb bizonyítéknak” neveztek az idegen élet létezésére, nem a Marsról vagy a Vénuszról származik, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire kering egy távoli csillag körül. A kihívás a kutatás során az, hogy tudjuk, hol keressük az élet nyomait. A NASA korábbi prioritása a Mars volt, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót, amely más csillag körül keringett, elkezdtek új irányba terelni. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, amelyek közül sok gázóriás, mint a Jupiter vagy a Saturnus, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet. Azonban sokan közülük az úgynevezett „Goldilocks zónában” helyezkednek el, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet fenntartásához.

Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó lehet. Az exobolygók felfedezésével párhuzamosan a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni az atmoszférájuk kémiai összetételét. Az ambíciójuk lélegzetelállító volt: meg akarták ragadni a távoli bolygók atmoszféráján átszűrődő apró mennyiségű csillagfényt, és tanulmányozni akarták a molekulák kémiai ujjlenyomatait, amelyek a Földön csak élő organizmusok által keletkezhetnek, a biosignatúrákra utalva. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázt, az eddigi legnagyobb teljesítményű űrtávcső, és a 2021-es indítása óta izgalmat keltett a tudományos közösségben.

Bár a James Webb távcső rendkívüli képességekkel bír, vannak korlátai is. Nem képes észlelni olyan kicsi bolygókat, mint a miénk, vagy olyanokat, amelyek túl közel keringenek a csillagukhoz. Éppen ezért a NASA egy újabb, úgynevezett Élhető Világok Obszervatóriumot tervez, amely a 2030-as években indul, és képes lesz észlelni és mintát venni a Földhöz hasonló bolygók atmoszférájáról. Emellett a következő évtizedben a Európai Déli Obszervatórium rendkívül nagy távcsöve is üzembe lép, amely a chilei sivatag kristálytiszta égboltja alatt fog működni.

Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítsa a biosignatúrák létezését a K2-18b körül. Ám ha ez sikerül is, nem várhatunk tömeges ünneplést az idegen élet felfedezése miatt. Inkább egy új tudományos vita kezdete lesz, amely azt taglalja, vajon a biosignatúrák nem élő folyamatok eredményei-e. A tudományos konszenzus idővel eltolódik a valószínűség felé, hogy valóban létezik élet más világokon, ahogy a kutatók egyre több adatot gyűjtenek be.

A tudomány történetében soha nem kerestek ennyire intenzíven életet más világokon, és soha nem álltak rendelkezésre ilyen hihetetlen eszközök ennek a kutatására. Sok szakember úgy véli, hogy már csak idő kérdése, mikor fedeznek fel életet más bolygókon. Prof. Madhusudhan szerint az idegen élet felfedezése nem félelmet, hanem reményt hoz. Ahogy a jövőben a csillagokra nézünk, nem csupán fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő eget, amelynek társadalmi hatásai óriásiak lesznek. Az emberi psziché alapvetően megváltozik, ahogy felismerjük, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban, és hogy az összes nyelvi, politikai és földrajzi akadály el fog tűnni, ahogy rájövünk, hogy mindannyian egyek vagyunk.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno