
A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a felszínről, most a föld alá húzódott
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik a plakátjaikat, előkeresik a híres narancssárga veseiket, és feltöltik a hangosbeszélőiket – ez a rutin már sokszor megvalósult a múltban. Mindössze három év alatt, amely alatt leveseket öntöttek, kukoricakeményítő festékkel fújták le a falakat, és számtalan utat blokkoltak, a klímapolitikai aktivisták csoportja az ország egyik legelutasítottabb kampánycsoportjává vált. Szombaton azonban több száz aktivistát várnak London központjába, és ez az esemény jelentősen eltér az eddigiektől. Egyrészt a rendezvény létezése nem titok, másrészt valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint korábban. Valójában ez lesz a JSO utolsó tüntetése. A csoport saját szavaival élve „felfüggeszti a hi-vizt”, és véget vet a polgári engedetlenség kampányának. A csoport hivatalosan azt állítja, hogy megnyerték a harcukat, hiszen követelésük, miszerint ne adjanak ki új olaj- és gázlicenceket, most már a kormány politikájává vált. A JSO tagjai azonban titokban beismerik, hogy az új, zavaró tüntetéseket ellenőrző szigorú hatósági jogkörök miatt szinte lehetetlenné vált a működésük.
Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, annyira bíztunk egymásban” – mondta. Az ünneplés nem csupán a JSO tagjait érinti, hanem sok olyan autóst is, akiknek késlekedtek az útjaik, művészetkedvelőket, akiket felháborítottak a festmények elleni támadások, valamint a sport- és színházrajongókat, akiknek az eseményeit megzavarták a JSO akciói. A rendőrség is örömmel fogadja a JSO távozását, hiszen az ő tüntetéseik rendkívüli mennyiségű rendőri időt vettek igénybe és milliókba kerültek. 2023-ban a Met Police azt állította, hogy a JSO tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.
A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel, például hogy vajon valóban vége van-e a zavaró klímatüntetéseknek az Egyesült Királyságban, vagy a csoport kényszerű visszahúzódása új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímatettevékenységeket eredményezhet. A stratégiai kérdés is lényeges. Annak ellenére, hogy széleskörű a közpublicitás a bolygó jövője iránti aggodalomról, a közvélemény egy része ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy újra megismétlődjön ez a helyzet?
A JSO modellje kis csoportokból állt, akik elkötelezett aktivisták voltak, és célzott akciókat hajtottak végre, amelyek a lehető legnagyobb zűrzavart vagy közfelháborodást okozták. Szigorú belső szabályokat követtek; az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett a letartóztatásra. A vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott, mert meg akarta zavarni a forgalmat az M25-ön, úgy vélték, hogy a büntetés láttatása a nyilvánosság számára fontos része a figyelem felkeltésének. Azonban a rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a kedvezőtlen médiaképesség ösztönzött, egyre több hatalmat követelt a „környezetvédelmi bolondokkal” szemben. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetőjogi Törvény hozta, amely bűncselekménnyé nyilvánította a „nyilvános zűrzavar szándékos vagy gondatlan okozását”.
A JSO megszűnése után a klímapolitikai aktivisták új stratégiák felé fordulhatnak. A Shut the System (STS) nevű csoport például sorozatos bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosítótársaságok irodáin, ablakokat betörve és lakatokat ragasztva. Mások, mint a Citizen’s Arrest Network (CAN), a jogi kereteket kihasználva próbálják a közvélemény figyelmét felhívni, a bűncselekmények elkövetésével vádolt cégek vezetőit „letartóztatva”.
Bár a JSO akciói sok vitát kiváltottak, a közelmúlt felmérései azt mutatják, hogy a klímavédelem iránti társadalmi támogatás továbbra is erős. A jövőbeli klímatüntetések formája és hatékonysága azonban a közvélemény reakciójától függ, ami mind a JSO, mind a klímapolitikai mozgalom jövőjére kihat. A JSO végső soron a figyelemfelkeltés szempontjából sikeres volt, de a valódi változás elérésében már nem tudta megnyerni a közvéleményt. Az újabb klímapolitikai akciók lebonyolítása során talán új, hatékonyabb módszerekre lesz szükség, amelyek képesek elérni a kívánt hatást anélkül, hogy a társadalom többségét elidegenítenék.

