
Amerika megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai humanitárius segítségnyújtást, a ENSZ aggodalma ellenére
A közelmúltban az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a gázai palesztinok humanitárius segélyezésére, amely magáncégek bevonásával valósulna meg, mindeközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” hoznak létre, amelyek biztonsági vállalatok védelme alatt állnak, és ezek kezdetben több mint egymillió embernek biztosítanak élelmiszert és egyéb szükségleteket, ezzel próbálva megakadályozni, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek szállításában vagy elosztásában, de a hadsereg erői biztosítják az elosztó központok körüli területeket.
A javasolt terv körüli viták közepette az ENSZ ügynökségei folyamatosan hangsúlyozzák, hogy nem fognak együttműködni ezzel a megoldással, mivel az szerintük „fegyverré” alakítja a segélyezést. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy „csak olyan erőfeszítésekben kívánnak részt venni, amelyek összhangban állnak az elveinkkel”. A háború következtében a gázai lakosság humanitárius válságban szenved, és mivel Izrael március eleje óta blokád alatt tartja a területet, az élelmiszer, menedékhelyek, gyógyszerek és üzemanyag ellátása teljesen leállt.
Az OCHA (az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadát kénytelenek voltak bezárni az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, ami súlyosan érinti a lakosság ellátását. A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára is megugrott, például egy 25 kg-os lisztes zsák ára 415 dollárra nőtt, ami harmincszoros emelkedést jelent február végéhez képest.
Huckabee szerint Donald Trump elnök sürgős ügyként kezeli a gázai segélyezést, és csapata arra van megbízva, hogy mindent megtegyen a segélyek gyorsabb eljuttatása érdekében. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt, Huckabee pedig megemlítette, hogy a korábbi intézkedések során a Hamasz gyakran ellopta az élelmiszert, amelyet éhező embereknek szántak. Az ENSZ és más ügynökségek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és amikor a segélyek megérkeztek Gázába, a fosztogatások száma jelentősen csökkent.
A Trump-adminisztráció új segélyezési kezdeményezése mögött igyekszik felépíteni a támogatást, különösen Trump következő hét végi látogatása előtt a gazdag arab öbölországokban, ahol várhatóan forrást szerezhet a segélyezéshez. A hírek szerint egy nem kormányzati szervezetet alapítottak, és a segélyezés nem áll izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee azt is hangsúlyozta, hogy Izrael biztosítja a szükséges biztonságot, mivel ez háborús övezet, de nem vesz részt az élelmiszer elosztásában.
A gázai humanitárius alapítványt (GHF) kifejezetten ezen célból alapították. A BBC által megismert, 14 oldalas dokumentum ígérete szerint négy elosztóhelyet állítanak fel, ahol kezdetben 1,2 millió embernek osztanak ételt, vizet és higiéniai csomagokat. A projekt célja, hogy végül minden gázaihoz eljuttassák a segítséget. A dokumentumban szereplő állítások szerint a GHF a humanitárius elvek mentén működik, beleértve az emberiességet, semlegességet és függetlenséget.
A legfrissebb információk szerint a gázai háborút a Hamasz által 2023. október 7-én végrehajtott támadások okozták, amelyek során körülbelül 1200 ember halt meg, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52 700 ember halálát okozta Gázában, a legtöbbjük nő, gyermek vagy idős ember. Izrael legutóbb a Hamasz ellen indított katonai offenzívát, amely magában foglalhatja a lakosság déli irányba történő kényszerű áthelyezését is.
Ez a helyzet világszerte széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki, és számos ország, köztük az Egyesült Királyság is, aggodalmát fejezte ki az izraeli tervek miatt, amelyek szerintük ellentétesek a humanitárius elvekkel, és nem felelnek meg a gázai lakosság sürgető szükségleteinek. Az ENSZ és más segélyszervezetek figyelmeztetnek arra, hogy a humanitárius válság folytatódik, és ha nem ér véget a blokád, a népesség éhezése egyre inkább valósággá válik. Az élelmiszerért sorban álló palesztin családok egyre mélyebb kétségbeesésben várják a segítséget, amelynek megérkezése bizonytalan.

