Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, még a goldnál is ritkább kincs

Az első holdkő minták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba – kínai kölcsön formájában. Ezek a parányi porszemcsék most egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynes-ben található biztonságos helyiségben várják, hogy tudományos vizsgálatok alá vessék őket. A mintákat az országban egyedüli tudósként, Professor Mahesh Anand kapta meg, aki a ritka anyagról úgy nyilatkozik, hogy „értékesebb, mint az aranyporszemek”. A professzor hangsúlyozza, hogy senki más a világon nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, ezért számára hatalmas megtiszteltetés és kiváltság, hogy foglalkozhat velük.

A kutatás célja, hogy válaszokat találjanak a Hold keletkezésének és a Föld korai éveinek alapvető kérdéseire. A porszemcsékben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközéséből keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze a köveket, amikor azok egy vulkáni területre, a Mons Rümker nevű helyre érkeztek. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy 2 kg anyagot gyűjtsön össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, amely Kínát a világűr új versenyének élére emelte.

Most, a világ űrkutatói közötti hosszú távú együttműködési hagyomány részeként Kína először engedélyezte hét nemzetközi kutató számára, hogy hozzáférjenek a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések megtételét. A kis üvegcse vázákat Professor Anandnak adták át egy fényűző ceremónián Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennék, és Kína nagyon előrébb jár az űrprogramokba való befektetésekkel” – mondta a professzor.

A professzor a legnagyobb biztonságban akarta hazahozni a mintákat, ezért a legmegbízhatóbb helyre, a kézipoggyászába tette őket. Az Open University laboratóriumában Milton Keynes-ben a látogatók ragadós szőnyegeken lépnek, hogy megtisztítsák a cipőjüket, mielőtt belépnének a steril környezetbe. A laboratórium környezete rendkívül tiszta kell, hogy legyen, hogy megakadályozzák a szennyeződéseket. Ha a Földön található anyag keveredik ezekkel az űrbeli porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzést.

A professzor egy sor széf előtt térdelve kinyit egyet, és óvatosan kivéve egy zipzáros táskát, három kis tartályt mutat be, amelyek olyanok, mint a nyakláncokat tároló dobozok. Mindegyikben egy átlátszó vázát találunk, amelynek alján sötétszürke por található: ez a holdpor. Bár a megjelenése nem túl lenyűgöző, a professzor elmondása szerint a kozmikus utazása lenyűgöző. Az összesen 60 mg mintát tartalmazó vázák elegendőek ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak velük, hiszen a csapat a mikroszkopikus vizsgálatokra specializálódott.

A folyosón lévő laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki dolgozik a mintákon, amikor a vázákat kinyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami közvetlenül a holdfelszínről származó anyagon dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántkéssel. „De ideges is, mert nem sok minta van, és nem tudják könnyen pótolni. Nagy a tét” – tette hozzá.

A minták előkészítése után két laboratóriumba kerülnek tovább. Az egyikben egy bonyolult csőhálózattal, szelepekkel és vezetékekkel rendelkező gépet láthatunk. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek óta építi, és megmutatja a kis hengert, ahol a por szemcséit 1400 Celsius-fokra lehet melegíteni. Ez segít az oxigén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez teljesen egyedi, és az egyik oka annak, hogy Professor Anand úgy véli, az ő laboratóriuma lett kiválasztva a ritka minták fogadására.

A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszaik keresése valószínűleg a minták pusztulásához vezet. Kína azonban a Chang’e 5 küldetés óta tovább haladt: 2024-ben a Chang’e 6 küldetés az első mintákat hozta vissza a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen rejtélyes hely, ahol hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait találhatják. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Professor Anand. „Sokan közülünk pályafutásunkat az Apollo küldetések által visszahozott mintákon dolgozva építettük, és fantasztikus hagyományt követünk. Remélem, más országok is követik a példánkat.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo