Gazdaság,  Hírek

Indiai légicsapások – hogyan reagál Pakisztán? Négy fontos kérdés

A közelmúltban egy drámai esemény zajlott le a dél-ázsiai régióban, amely újabb feszültséget okozott India és Pakisztán között. India hivatalosan bejelentette, hogy rakétás és légi csapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Az indiai hadsereg állítása szerint a célpontok fegyveres csoportok voltak, amelyeket „megbízható hírszerzési” adatok alapján választottak ki. Az akció mindössze 25 percig tartott, helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között, és a hatalmas robbanások éjszaka sokakat felébresztettek a környéken.

Pakisztán szerint mindössze hat helyszínt értek találatok, és állítják, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is lelőttek, amit India nem erősített meg. Az iszlámádi kormány tájékoztatása szerint a légicsapások következtében 26 ember vesztette életét, és 46-an megsérültek a LoC, azaz a de facto határvonal mentén. Ezzel egyidejűleg az indiai hadsereg arról számolt be, hogy 10 civil halt meg a pakisztáni tüzérség támadásai következtében Indiában. Ez az esemény egyértelműen a feszültségek éles fokozódását jelzi, különösen a legutóbbi halálos merénylet után, amelyet turisták ellen követtek el Pahalgamban, a Kasmír indiai részén.

India határozottan azt állítja, hogy egyértelmű bizonyítékai vannak arra, hogy a Pakisztánból származó terroristák és külső szereplők állnak a merénylet mögött, amit Pakisztán elutasít. Az iszlámádi kormány arra is rámutatott, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékokat az állításainak alátámasztására. A múltban már volt példa hasonló lépésekre: 2016-ban, miután 19 indiai katona életét vesztette Uri városában, India „sebészeti csapásokat” indított a LoC túloldalán. 2019-ben a Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris katona halálát okozta, indiai légicsapásokat eredményezett Balakotban, amely a legelső ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta.

Elemzők szerint a legújabb légicsapások különösen figyelemre méltóak, mivel egyszerre három jelentős pakisztáni fegyveres csoport, a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen infrastruktúráját célozták meg. India állítása szerint a támadások során a legmélyebben egy Jaish-e-Mohammed központot értek el Bahawalpurban, körülbelül 100 kilométerre Pakisztán területén. A célpontok között voltak olyan táborok is, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a legutóbbi indiai területen végrehajtott merényletekkel.

Elemzők, mint Srinath Raghavan, történész, azt hangsúlyozzák, hogy India mostani célpontjainak bővítése eltér a korábbi mintáktól, amelyek általában a LoC mentén, Pakisztán által adminisztrált Kasmírra összpontosítottak. Ajay Bisaria, egy volt indiai nagykövet Pakisztánban, úgy véli, hogy India e lépése egy „Balakot plusz” válasz volt, amely célja a terrorista központok megsemmisítése mellett egy erős de-eszkaláló üzenet közvetítése is volt. Az indiai források azt állítják, hogy a csapások célja a visszatartás újbóli megteremtése volt, mivel a kormány úgy véli, hogy a 2019-ben kialakított visszatartás mostanra már meggyengült.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Pakisztán válasza elkerülhetetlen, és a diplomáciának most fontos szerepe lesz. Umer Farooq, iszlámádi elemző arra figyelmeztet, hogy a pakisztáni közvélemény eddigi reakciói eltérnek a korábbi évekétől, és a jelenlegi helyzet könnyen megváltozhat. Emellett Dr. Ejaz Hussain, pakisztáni katonai elemző arra figyelmeztetett, hogy a válaszcsapások, amelyek várhatóan történni fognak, akár korlátozott hagyományos háborúvá is eszkalálódhatnak.

A feszültségek növekedése és a lehetséges válaszcsapások mindkét ország számára komoly kihívásokat jelentenek. Az elmúlt események azt mutatják, hogy a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok életfontosságúak lehetnek a helyzet kezelésében, mielőtt a konfliktus még súlyosabbá válna. A világ figyelme most India és Pakisztán viszonyára összpontosul, hiszen a történelmi rivalizálásuk újabb fejezetéhez érkezett, amelyre mindkét félnek körültekintően kell reagálnia.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük