Indiai légicsapások – Milyen válaszra számíthatunk Pakisztántól? Négy fontos kérdés
A közelmúltban drámai események zajlottak le a dél-ázsiai régióban, amikor India légicsapásokat hajtott végre Pakisztán és Pakisztán által adminisztrált Kashmir területén. Az indiai kormány közlése szerint a célzott támadások célpontjai olyan militáns állások voltak, amelyeket „hiteles információk” alapján azonosítottak. Az akcióra helyi idő szerint éjjel 1 óra 5 perckor került sor, és mindössze 25 percig tartott, de a robbanások hatalmas zűrzavart okoztak a térségben, sok lakos felébredt a dörrenésektől. Pakisztán azonban azt állította, hogy csupán hat helyszínt támadtak, és azt is, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lelőttek, amit India nem erősített meg. Az iszlámábádi hatóságok tájékoztatása szerint 26 ember vesztette életét, és 46-an megsebesültek az indiai légicsapások és a határ menti tüzérségi tűz következtében, míg India arról számolt be, hogy 10 civil halt meg a pakisztáni tüzérség támadásai miatt.
Ez az eseménysorozat különösen aggasztó, hiszen közvetlenül egy múlt hónapban történt halálos támadás után következett, amely turisták ellen irányult Pahalgamban, az indiai-adminisztrálta Kashmirban. Az indiai kormány határozottan állítja, hogy bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a Pakisztánban működő terroristák és külső tényezők köthetők az említett támadáshoz, amit Pakisztán határozottan tagad. Iszlámábád arra is felhívta a figyelmet, hogy India eddig nem szolgáltatott bizonyítékokat állításaik alátámasztására.
A történések emlékeztetnek a 2016-os Uri támadásra, amikor 19 indiai katona vesztette életét, és amelyet követően India „sebészeti csapásokat” indított a LoC (Line of Control) mentén. A 2019-es Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris katona halálát okozta, szintén légicsapásokhoz vezetett Balakotban, ami az első ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta. A legfrissebb események azonban szélesebb körű válaszként értelmezhetők, mivel három jelentős pakisztáni militáns csoport, a Lashkar-e-Taiba (LeT), a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen infrastruktúráját célozták meg.
Az indiai katonai források szerint a támadások célpontjai között szerepeltek Sialkot környéki táborok, amelyek a határtól mindössze 6-18 kilométerre találhatók, valamint egy Jaish-e-Mohammed központ Bahawalpurban, amely 100 kilométerre fekszik Pakisztán belsejében. Az indiai katonai szóvivő elmondta, hogy a Muzaffarabadban található LeT tábor is összefüggésbe hozható a legutóbbi indiai-adminisztrálta Kashmirban történt támadásokkal. Pakisztán azonban tagadta, hogy terrorista táborok léteznének a területén.
Srinath Raghavan, egy delhi történész hangsúlyozta, hogy az indiai célpontok bővítése figyelemre méltó, mivel a korábbi akciók általában a LoC mentén, Pakisztán által adminisztrált területeken zajlottak. Az új támadások viszont a nemzetközi határon túl, Pakisztán belső területein is éreztették hatásukat, ami jelezheti, hogy India szélesebb válaszkörrel kíván fellépni a militáns csoportokkal szemben.
Ajay Bisaria, India korábbi pakisztáni nagykövete elmondta, hogy a mostani akció egy „Balakot plusz” válaszként értelmezhető, amely a terrorista központok célba vételére irányult, ugyanakkor erős deeszkaláló üzenetet is hordozott. A támadások precízebbek és célzottabbak voltak, mint a korábbi akciók, így Pakisztán számára nehezebbé válik a tagadás.
A szakértők egyetértenek abban, hogy Pakisztán válasza elkerülhetetlen, és a diplomáciai csatornák szerepe kulcsfontosságú lehet a következő lépések során. Az indiai és pakisztáni katonai vezetők közötti feszültség fokozódása, valamint a határok mentén végzett tüzérségi tűz miatt a helyzet gyorsan eszkalálódhat. Az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a válaszok gyorsan háborús konfliktusokba torkollhatnak, és a helyzet kezelése a diplomáciai erőfeszítések sikerén múlik.
A feszültségek ellenére néhány szakértő még mindig reménykedik a deeszkaláció lehetőségében. Az indiai kormány korábbi tapasztalatai alapján a diplomáciai csatornák végül segíthetnek a konfliktus enyhítésében, ahogyan az a 2019-es Pulwama támadás után is történt. Az eddigi események arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-Ázsiában zajló konfliktusok nemcsak a két ország, hanem a régió stabilitása szempontjából is komoly kihívásokat jelentenek.
Ezeket is érdemes megnézni
Indiai légicsapások – hogyan reagál Pakisztán? Négy fontos kérdés
Örményország Silicon Valley-t épít a Kaukázusban
