Trump elárulta az amerikai gazdaság alapjait – a következmények kaotikusak lesznek
Donald Trump elnök újabb falat emelt, ezúttal a kereskedelem terén, és úgy véli, hogy másoknak is fizetniük kell érte. A döntése, hogy legalább 10%-os vámot vet ki szinte minden egyes termékre, ami az Egyesült Államokba érkezik, valójában egy olyan falat jelent, amely a munkát és a munkahelyeket próbálja megvédeni, nem pedig a bevándorlókat kizárni. E fal magasságát történelmi kontextusba kell helyezni, hiszen ez a lépés a múlt századra, a protekcionizmus korába repíti vissza az Egyesült Államokat. A vámbevételek szintje a G7 és G20 országok fölé emeli az Egyesült Államokat, olyan szintre, amelyet inkább Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán jellemez.
A héten nem csupán a globális kereskedelmi háború megkezdődött, hanem a világ szuperhatalma is határozottan hátat fordított a globalizációnak, amelynek szószólója volt az utóbbi évtizedekben, és amelyből jelentős hasznot húzott. Ezzel a lépéssel a Fehér Ház a hagyományos közgazdaságtan és diplomácia alapelveit is figyelmen kívül hagyta. Trump bejelentésében említette 1913-at, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót, és jelentősen csökkentette a vámokat. Ekkoriban a kormány elsősorban vámokból finanszírozta magát, és nyíltan protekcionista politikát folytatott, amelyet Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiája alapozott meg.
A Fehér Ház úgy tűnik, hogy azt a tanulságot vonta le, hogy a magas vámok tették „naggyá” Amerikát, és hogy nincs szükség szövetségi jövedelemadóra. Az Atlanti-óceán túloldalán a globalizációt és a szabadkereskedelmet David Ricardo 19. századi brit közgazdász elméletei alapozzák meg, különösen az 1817-es összehasonlító előny elmélete. Az elmélet lényege, hogy az egyes országok különböző termékek előállításában jeleskednek, saját természeti erőforrásaik és a lakosságuk leleménye alapján. A világ, és az abban lévő országok is jobban járnak, ha mindenki abban specializálódik, amiben a legjobban teljesít, majd szabadon kereskedik egymással.
Bár a világ többsége még mindig hisz az összehasonlító előnyben, az Egyesült Államok soha nem volt teljesen elkötelezett ezen elv mellett. A héten megjelent új vámok mögött rejlő racionális magyarázat is éppen ezt a bizonytalanságot tükrözi. A Fehér Ház által közölt számok nem igazán tükrözik az egyes országok hivatalos vámtarifáit; a vámokat úgy számolták ki, hogy figyelembe vették a bürokráciát és a valuta manipulációt. A számok mögött álló képlet valójában az adott ország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi többlet méretét mérte.
A Fehér Ház állítása szerint a vámok célja a kereskedelmi egyensúly helyreállítása, amelyet „csalásnak” neveznek, ha egy másik ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad neki. Ennek következményeként a vámok a szegény országok, fejlődő gazdaságok és apró szigetek felé irányultak, nem pedig a valódi kereskedelmi akadályokkal rendelkező országok felé.
A Trump-adminisztráció kereskedelmi politikájának célja, hogy a 1,2 trillió dolláros kereskedelmi hiányt nullára csökkentse. Az elmélet szerint a kereskedelmi többlettel rendelkező országok célozzák meg a vámokat, nem pedig a kereskedelmi korlátokkal rendelkező országokat, ami a kereskedelem alapelveivel ellentétes. A Trump-kormányzat tehát elfordult attól a globális kereskedelmi rendszertől, amelyet az Egyesült Államok hozott létre, és ezzel új kihívások elé állította a világ többi részét is. Az Egyesült Államok gazdasági stratégiája nemcsak a hazai munkahelyek visszahozatalára irányul, hanem a globális kereskedelmi kapcsolatok átalakítására is, ami hosszú távon több ország számára is következményekkel járhat.
A kérdés az, hogy a többi ország hogyan reagál erre a protekcionista politikára. Az Egyesült Államok gazdasági ereje és katonai hatalma segíthet abban, hogy a kereskedelmi háborúban megmaradjon, de a világ más részein is verseny alakulhat ki, amely megkérdőjelezi az amerikai dominanciát. A kereskedelmi háborúk nemcsak a gazdaságokat érintik, hanem a politikai kapcsolatokat is, és ez a helyzet a jövőben bonyolultabbá válhat, ahogy a világ többi része új szövetségeket alakít ki, amelyek elkerülik az Egyesült Államokat.
A jelenlegi helyzet tükrözi az Egyesült Államok választásait, hiszen a protekcionista intézkedések nyomán más országok is átértékelhetik kereskedelmi stratégiájukat, és az amerikai fogyasztók is új lehetőségeket kereshetnek. Ennek következményeként a globális kereskedelem átalakulhat, és a jövő kereskedelmi kapcsolatai meglehetősen szövevényesek lehetnek, ahogy a világ új gazdasági realitásokat kezd kialakítani.
Ezeket is érdemes megnézni
Mikor csökkennek újra a kamatok?
iPhone gyártó elektromos autókat készít a Mitsubishi számára
