Hírek,  Tech + Tudomány

Veszélyben a mesés görög sziget: egy hatalmas vulkánkitörés fenyegetése

Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turistaparadicsoma, nem csupán festői tájaival és fehérre meszelt falú házaival vonzza a látogatókat, hanem a föld mélyén húzódó szörnyű titkokkal is. A sziget, melyet egy hatalmas ősi vulkánkitörés formált, most újra a figyelem középpontjába került, ahogyan tudósok a vulkáni aktivitás és a földrengések kockázatát vizsgálják. A BBC News egy napot töltött a brit királyi kutatóhajón, a Discovery-n, ahol a tudósok az elkövetkező vulkáni kitörések lehetséges kockázatait térképezik fel.

Az utóbbi hetekben Santorini lakosságának közel fele menekült el a szigetről, amikor sorozatos földrengések rázkódtatták meg a területet. Ez a drámai esemény éles emlékeztető volt arra, hogy a gyönyörű fehér falvak, a gyros éttermek és a gazdag vulkáni talajon elhelyezkedő szőlőültetvények alatt két tektonikus lemez feszül egymásnak. Prof. Isobel Yeo, a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ szakértője, aki a veszélyes tengeri vulkánok kutatására specializálódott, vezeti a kutatási küldetést. Az ő szavai szerint a világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, ám ezek a vulkánok alig kapnak figyelmet. „Olyan ez, mint a ‘távol a szem elől, távol a szívtől’ elve, ami a veszély megértését illeti, a híresebb vulkánokhoz képest, mint például a Vezúv,” mondja Yeo, miközben két mérnök egy autó méretű robotot emel le a hajó oldaláról.

A kutatás célja, hogy megértsék, milyen jelek utalhatnak egy vulkánkitörés közeledtére. Santorini utolsó vulkánkitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy „nyugtalan időszak”, amikor a magma beáramlott a vulkán kamráiba. „A víz alatti vulkánok képesek valóban nagy és pusztító kitörésekre,” figyelmeztet Yeo. Az elmúlt években a Hunga Tonga kitörés 2022-ben a valaha rögzített legnagyobb víz alatti robbanást okozta, amely cunamit idézett elő az Atlanti-óceánban, és a hullámok hatásait az Egyesült Királyságban is érezni lehetett.

A Discovery hajó alatt, 300 méter mélyen, forró gázok és folyadékok buborékoznak. Ezek a repedések a tengerfenéken egy élénk narancssárga világot hoznak létre, tele kiemelkedő sziklákkal és gázfelhőkkel. „Többet tudunk egyes bolygók felszínéről, mint arról, ami ott lent van,” mondja Yeo. A robot, amely a tengerfenékre merül, folyadékokat és gázokat gyűjt, valamint szikladarabokat vág le. Ezek a hidrotermális nyílások forró vizet bocsátanak ki a repedéseken keresztül, és gyakran vulkánok közelében alakulnak ki. A kutatás célja, hogy feltérképezzék ezt a hidrotermális rendszert, amely nem hasonlítható a szárazföldi térképkészítéshez; itt a föld mélyére kell nézni.

A küldetés során a tudósok adatokat gyűjtenek Santorini kalderájáról és a Kolombo vulkánról, amely a sziget északkeleti részén található. A két vulkán nem várhatóan fog kitörni, de a vulkánok aktivitása mindig is aggodalomra ad okot. A kutatás során létrejövő adathalmozás és geohazards térképek segítenek Görögország Polgári Védelmi Ügynökségének. Prof. Paraskevi Nomikou, aki maga is Santorini szülötte, kiemeli, mennyire fontos ez a kutatás a helyi lakosság számára, hogy megértsék a vulkánok aktivitását, és hogy megkülönböztethessék a kitörés esetén hozzáférhetetlen területeket.

A tudományos küldetések rendkívül költségesek, ezért a kutatók éjszaka és nappal kísérleteznek, tizenkét órás műszakokban dolgozva. John Jamieson, a Newfoundland-i Memorial University professzora, vulkáni kőzeteket mutat be, amelyeket a nyílásokból nyertek. „Ne ezt vedd fel,” figyelmeztet, „tele van arzénnal.” A kutatók szenvedéllyel dolgoznak, mert a vulkánok belső folyamatai, a hőmérséklet és az anyag összetétele kulcsfontosságú információkat nyújtanak a vulkánok működéséről.

A kutatás célja, hogy ne csak a tudósok számára, hanem a közösség számára is hasznos információkat nyújtson, így a lakosok biztonságérzete is növekedhet. A közelmúlt földrengései világossá tették, mennyire kiszolgáltatottak az itt élők a természeti katasztrófáknak, és mennyire függnek a turizmustól. Santorini, bár veszélyekkel teli, továbbra is álomdesztináció marad, ahová az emberek a világ minden tájáról érkeznek, hogy felfedezzék a sziget lenyűgöző szépségét és gazdag kulturális örökségét.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm25lz56rezo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük