Egy rizsről szóló vicc miatt bukott a japán miniszter
Taku Eto, Japán mezőgazdasági minisztere, nemrégiben megjegyzést tett, amely nem várt felháborodást váltott ki az országban. A politikus egy helyi adománygyűjtő rendezvényen azt mondta, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mert a támogatóitól „sok” rizst kap ajándékba. Eto célja az volt, hogy megnevettessen, azonban a megjegyzés helyett széleskörű tiltakozást váltott ki, ami végül a lemondásához vezetett. Japán története során most először néz szembe megélhetési válsággal, amely a lakosság egyik legkedveltebb alapélelmiszerét, a rizst is érinti. Az elmúlt egy évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbá váltak.
Eto az elhangzottak után bocsánatot kért, és azt mondta, hogy túl messzire ment a viccelődésben. A lemondása után az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba, ami tovább rontotta Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának helyzetét, amely már így is csökkenő közpublicitással küzdött. A rizs Japánban különösen érzékeny téma, mivel a múltban a hiányok politikai zűrzavart okoztak. 1918-ban a rizs árának drasztikus emelkedése kormányváltást eredményezett, így nem meglepő, hogy a rizs ára és a politikai helyzet szorosan összefonódik.
A 31 éves Memori Higuchi, aki Yokohamában él, kifejtette, hogy a politikai döntéshozók nem értik a közemberek mindennapi problémáit, mivel nem látogatják a boltokat. Mint fiatal édesanya, elmondta, hogy a jó minőségű élelmiszer elengedhetetlen a szülés utáni felépüléshez, és lányának is egészséges táplálékra van szüksége, amikor elkezdi a szilárd ételek fogyasztását. „Ha az árak tovább emelkednek, lehet, hogy csökkenteni kell a rizs mennyiségét, amit a férjemmel együtt fogyasztunk” – tette hozzá.
Kunio Nishikawa, az Ibaraki Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint a helyzet mögött a kereslet és a kínálat egyszerű összefüggése áll. Azonban úgy véli, hogy a kormány hibás becslései vezettek a jelenlegi válsághoz. 1995-ig a kormány közvetlenül irányította a rizstermelést, de ez a gyakorlat azóta megszűnt. A mezőgazdasági minisztérium továbbra is közzéteszi a kereslet becsléseit, hogy a gazdák elkerüljék a túltermelést. 2023-ra és 2024-re azonban rosszul kalkuláltak: a becsült kereslet 6,8 millió tonna volt, míg a valós kereslet 7,05 millió tonnára rúgott. A kereslet növekedését részben a turisták számának emelkedése, illetve a járvány utáni étteremlátogatások számának növekedése okozta. Eközben a termelés még az alacsonyabb becslést is alulmúlta: mindössze 6,61 millió tonna rizst termeltek.
A rizstermelők már évek óta nehezen tudnak megélni. Kosuke Kasahara, aki 59 éves és generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal, elmondta, hogy a rizs előállítása körülbelül 18 500 jenbe kerül 60 kg-ra, míg a helyi szövetkezet tavaly 19 000 jent ajánlott érte. „Pár évvel ezelőtt a kormány pénzügyi ösztönzőket is biztosított a településeknek, ha csökkentették a rizstermelést” – tette hozzá. A minisztérium képviselője megerősítette, hogy a kormány támogatásokat nyújt azoknak, akik búzát vagy szóját termelnek rizs helyett.
A fiatalabb gazdák sok esetben más típusú rizst termelnek, amelyet például sake készítéséhez, rizsropogósokhoz vagy állatok etetésére használnak, mivel a rizs iránti kereslet az utóbbi években csökkent. Shinya Tabuchi, egy rizstermelő, aki fáradt a kiskereskedőkkel és éttermekkel való harcban, elmondta, hogy a helyzet most megváltozott, és a rizs ára 60 kg-ra 40 000-50 000 jenre emelkedett. Az emelkedő árak rossz hír a vásárlók számára, ám a sokáig küzdő gazdák végre profitálhatnak.
A kormány márciusi döntése, hogy árverésre bocsátotta a rizs sürgősségi készleteit a piaci árak csökkentése érdekében, szintén sok vitát generált. Japánban a rizs készleteit hagyományosan katasztrófák után használják fel, de a mostani helyzet komolysága miatt a kormány már a dél-koreai rizs importálására is rákényszerült, amely az utolsó negyed évszázadban példa nélküli lépés. A helyi termékek iránti kereslet továbbra is magas, és sok vásárló, mint például Higuchi is, inkább a hazai rizst választaná a külföldi helyett.
A politikai helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a nyáron kulcsfontosságú választásokat tartanak Japánban, így a kormány számára elengedhetetlen, hogy mind a fogyasztók, mind a gazdák érdekeit figyelembe vegye. A mezőgazdasági szektor jövője és a gazdák megélhetése szoros összefüggésben áll a politikai döntésekkel, amelyek hatással vannak a japán társadalom egészére.
Ezeket is érdemes megnézni
A fogimplantátum hátrányai: mit érdemes mérlegelni?
Az ősz haj divatos stílusai férfiaknak: tippek és tanácsok
