A 112 hívása baleset esetén akkor lehet igazán hatékony, ha a bejelentő röviden, érthetően és a legfontosabb sorrendben adja át az információkat. A segélyhívó szám az egész Európai Unióban, így Magyarországon is használható sürgős helyzetekben, amikor mentőre, rendőrre vagy tűzoltóra van szükség.
Balesetnél természetes, ha valaki megijed vagy nehezen találja a szavakat. Néhány előre ismert szempont azonban segít abban, hogy a segítség gyorsabban a megfelelő helyre érkezzen. Az alábbi útmutató általános tájékoztatást ad, súlyos sérülés vagy közvetlen veszély esetén mindig a 112 diszpécserének utasításait kell követni.
Mikor indokolt a 112 hívása baleset esetén?
A 112-t akkor kell hívni, ha a helyzet sürgős beavatkozást igényel, és az érintettek élete, testi épsége vagy a környezet biztonsága veszélyben van. Ilyen lehet például a közúti ütközés, a magasból esés, a súlyos vérzés, az eszméletlenség, a légzési nehézség, az áramütés, a tűz vagy a veszélyes anyag jelenléte.
Nem kell pontos diagnózist felállítani. A bejelentő feladata a látottak ismertetése, nem az, hogy megállapítsa, milyen sérülést szenvedett az érintett. Ha valaki nem reagál, nem lélegzik normálisan, erősen vérzik, beszorult, vagy a helyszín továbbra is veszélyes, ne várjunk arra, hogy a tünetek maguktól javuljanak.
- Közúti balesetnél álljunk meg biztonságos helyen, és csak akkor közelítsünk, ha nem fenyeget elgázolás, tűz, robbanás vagy áramütés.
- Ha lehet, kérjünk meg valakit a forgalom figyelésére és a helyszín biztosítására.
- Súlyos sérült esetén a rolleres baleseteknél is ugyanaz az alapelv: először a saját biztonságunkról kell gondoskodni.
Milyen adatokat mondjunk el a segélyhívó szám hívásakor?
A diszpécser kérdései alapján adjuk át az információkat. A legfontosabb adatokat érdemes ebben a sorrendben összefoglalni: hol történt a baleset, mi történt, hány sérült van, milyen állapotban vannak, és fennáll-e további veszély.
- A helyszín: település, utca, házszám, út száma, kilométerszelvény, kereszteződés vagy jól felismerhető tájékozódási pont. Autópályán mondjuk el a haladási irányt és a legközelebbi csomópontot is.
- Az esemény: például két autó ütközött, kerékpáros esett el, lakástűz tört ki, vagy valaki magasból zuhant le.
- A sérültek száma és állapota: hány ember érintett, ki eszméletlen, ki vérzik, ki nem lélegzik normálisan, illetve van-e beszorult személy.
- A további veszélyek: füst, tűz, üzemanyagfolyás, leszakadt vezeték, instabil jármű, sűrű forgalom vagy veszélyes anyag.
- Az elérhetőség: a hívó neve és telefonszáma, hogy szükség esetén vissza lehessen kérdezni az adatokat.
Ha nem ismerjük pontosan a címet, mondjuk el mindazt, amit látunk. Hasznos lehet egy közeli üzlet, benzinkút, buszmegálló, híd vagy útjelző tábla megnevezése. Mobiltelefon használatakor ne induljunk el a helyszínről, kivéve, ha ott veszélyben vagyunk.
Hogyan zajlik a 112 hívása?
A 112 Magyarországon ingyenesen hívható segélyhívó szám vezetékes és mobiltelefonról is. A hívást fogadó munkatárs először az alaphelyzetet tisztázza, majd a szükséges segítséghez továbbítja az adatokat. Beszéljünk nyugodtan, hangosan és rövid mondatokban.
Ne szakítsuk meg a hívást, amíg a diszpécser erre nem kér. Előfordulhat, hogy ugyanazt az információt más formában is visszakérdezi. Ez nem felesleges időhúzás: a pontos helyszín és a sérültek állapota alapján dől el, milyen egységre van szükség, és milyen tanácsot kapunk a segítség megérkezéséig.
- Ha a vonal megszakad, és lehetséges, hívjuk vissza a 112-t.
- Tartsuk szabadon a telefonunkat, mert a segítségnyújtók további kérdéseket tehetnek fel.
- Ha más is jelen van, adjunk konkrét feladatot: valaki hívja a 112-t, más figyelje a sérültet, egy harmadik személy pedig jelezze a mentőknek a helyszínt.
- Ne telefonáljunk párhuzamosan több emberrel ugyanarról az esetről, ha ezzel a vonalak feleslegesen terhelődnek.
Mit tegyünk a mentők érkezéséig?
A helyszíni elsősegélynyújtásnál a saját biztonság az első. Ha a terület biztonságos, ellenőrizzük, reagál-e a sérült, és normálisan lélegzik-e. Súlyos vérzésnél tiszta ruhával vagy kötszerrel közvetlen nyomást lehet gyakorolni a sebre. Eszméletlen, de normálisan lélegző személyt a légzés folyamatos figyelése mellett stabil oldalfekvésbe lehet helyezni, ha ezt az állapota és a körülmények lehetővé teszik.
Ha a sérült nem lélegzik normálisan, a diszpécser telefonon is segíthet az újraélesztés megkezdésében. Kövessük pontosan az utasításait. Közúti ütközésnél a sérültet általában nem szabad feleslegesen mozgatni, mert gerincsérülés is fennállhat. Kivétel lehet, ha azonnali veszély, például tűz vagy robbanás fenyeget.
A sérültnek ne adjunk enni vagy inni, és ne próbáljuk házilag helyretenni a látható törést vagy ficamot. A mentők érkezése után mondjuk el, mit tapasztaltunk, mikor változott az állapot, és milyen segítséget nyújtottunk.
Gyakori hibák a baleset bejelentésekor
A bejelentés akkor nehezíti meg a segítségnyújtást, ha a hívó túl sok részletet mond el a legfontosabb adatok előtt, találgat, vagy nem marad elérhető. A diszpécser számára a pontos helyszín és az életveszély felismerése elsődleges.
- Hiányos helyszín: az, hogy „a főúton történt”, önmagában általában nem elég. Keressünk további támpontot.
- Bizonytalan találgatás: ne állítsuk biztosan, hogy valakinek belső sérülése van, ha ezt nem tudjuk megítélni. Mondjuk el inkább a látható tüneteket.
- A sérültek számának kihagyása: egy tömegesebb balesetnél minden érintett számít, akkor is, ha valaki első látásra jól van.
- A hívás túl korai befejezése: várjuk meg, amíg a diszpécser elköszön vagy jelzi, hogy bontsuk a vonalat.
- Veszélyes megközelítés: ne rohanjunk a roncsokhoz, ha égő jármű, leszakadt kábel vagy gyors forgalom veszélyeztet.
- Felesleges fotózás: a sérültek ellátása és a helyszín biztosítása megelőzi a felvételek készítését.
Mikor kell később is orvoshoz fordulni?
Baleset után akkor is kérjünk orvosi segítséget, ha a panasz kezdetben enyhének tűnik, de később fejfájás, szédülés, hányás, fokozódó fájdalom, zsibbadás, nehézlégzés vagy zavartság jelentkezik. Fej- vagy nyaksérülés gyanújánál, eszméletvesztés után, illetve gyermek, idős vagy krónikus beteg érintettségekor különösen indokolt a szakember véleménye.
Ez a cikk nem helyettesíti a sürgősségi ellátást vagy az elsősegély-tanfolyamon megszerzett gyakorlati tudást. Közvetlen veszély, súlyos sérülés vagy bizonytalan állapot esetén a 112-t kell hívni, és a diszpécser utasításait kell követni. A baleset után jelentkező mozgásszervi panaszokat sem érdemes tartósan elhanyagolni, a vállfájdalom lehetséges okairól szóló útmutató is segíthet felismerni, mikor indokolt orvosi vizsgálat.
