A kovászos uborka tökéletes savanyúság lehet különböző húsok és más ételek mellé is, azonban ma már kevesen tudják, hogy hogyan készül, és mik a háttérben felelős kémiai folyamatok. Nagyanyáink még pontosan tudták, hogyan is megy végbe az erjesztés, vagyis a fermentáció, amely a szerves anyagok enzimek hatására történő átalakítása. Ezen definíció szerint akár az emésztés is lehetne egyfajta fermentáció. A rothadás végterméke viszont a fermentációval ellentétben nem ehető, mivel a folyamatot káros mikroorganizmusok okozzák.
Amikor ételt készítünk, az enzimeket mikroorganizmusok (élesztőgombák, bacilusok, penészgombák) termelik, vagy esetenként magasabb rendű élőlények, mint például a méh. Történhet oxigéntől elzárva, amelyet anaerob folyamatnak nevezünk, vagy oxigén jelenlétében, amely aerob folyamat idegen szóval, a közeg pedig lehet savas vagy lúgos. A tejsavas erjedésnek köszönhetjük a joghurtokat, a sajtokat, a savanyú káposztát, a kovászos uborkát vagy éppen a kenyeret.
Hogyan lehet kovászos uborkát készíteni?
A kovászos uborkát oxigéntől elzártan, anaerob úton kell készíteni, amikor a szénhidrátból tejsav keletkezik, 25-30 fokon. Sokan a tűző napra teszik ki az uborkát, ezért is inkább mondható nyári programnak, azonban elég a 25-30 fok körüli meleg. Az sem jó, ha túl meleg van, mert akkor az erjedési folyamat leállhat, az uborkák pedig puha állagúvá válnak. Ezzel szemben a túl hideg környezettől az uborka megfázhat és az érés leállhat. Mivel az uborka elviseli a sót, ellentétben a káros mikroorganizmusokkal, sok sót kell a kovászos uborkába tenni. Az ajánlott sótartalom 5-10 százalék közötti.
A fermentálás során az erjedésért a tejsavas baktériumok a felelősek, azonban a fermentációt gyorsíthatjuk kenyér hozzáadásával, annak magas szénhidrát tartalma miatt.
És hogy miért éri meg kovászos uborkát fogyasztani? Mivel a fermentált ételekben értékes probiotikumok találhatók, elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését és pozitív hatással vannak a szervezetünkre. Mivel az erjesztett ételekben enzimek találhatók, segítik az emésztést és jobb a felszívódásuk. Hasznos, ha fermentált ételeket fogyasztunk, amennyiben bélbetegségekben, allergiában, Candida-fertőzésben vagy gombás fertőzésben szenvedünk, esetleg, ha immunrendszerünk legyengült vagy szorongás gyötör minket.
Mivel a savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek életben maradni, az erjesztés nagyszerű természetes tartósítást is biztosít.
